energiahatékony épületek generálkivitelezése
A legtöbb lakástulajdonos az energia- és ezáltal a fűtési költségek megtakarítása érdekében választja a hőszigetelést. Ez nyomós érv, de a hőszigetelés ennél sokkal többre is képes:
- huzatmentes, kellemes és egészséges beltéri klímát teremt
- a hőhidak nélküli meleg falak megakadályozzák a penészképződést
- a megfelelő hőszigetelés jó befektetés, növeli a ház értékét
- optikailag javítja a homlokzatot: modern festékekkel, vakolatokkal, díszlécekkel és izgalmas anyagkombinációkkal a szigetelt külső fal sok esetben jelentős látványjavulást hozhat
- védi a környezetet, hiszen a segítségével csökkenthető az éghajlatot károsító CO₂-kibocsátás és megőrizhetők a fosszilis energiahordozók
Minden szigeteléssel kapcsolatos felújítást energetikai felméréssel szükséges indítani, hogy lássuk, hol szökik el a legtöbb hő. A hőveszteség – épülettípustól függően – 25%-ban a homlokzati falakon keletkezik, a tetőn, nyílászárókon és a padlón átlagosan további 20-20-20% fűtési energia vész el, szellőzéssel ill. az egyéb szerkezeteken keresztül pedig a maradék 15% távozik.
Az energetikailag gyenge pontok feltárása után számszerűsíthető azok hatása az éves energiaköltségekre vonatkozóan, ennek alapján pedig elkészíthető a költség-haszon kalkuláció.
Nem minden esetben szükséges teljes felújítás ahhoz, hogy jelentős energiamegtakarítást érjünk el és egy átfogó felújítást is feloszthatunk lépésekre, hogy akár több év alatt valósítsuk meg. A legnagyobb megtakarítás eléréséhez azonban érdemes betartani egy bizonyos sorrendet. A mottó: „kívülről befelé”:
- Első lépés általában a tető szigetelése.
- Második lépésként célszerű egy ütemben megvalósítani a homlokzatszigetelést és a nyílászárók cseréjét. Ezt egyrészt maguk a munkafolyamatok is megkívánják, másrészt a költségek szempontjából is így kedvezőbb (pl. nem szükséges többször állványozni az épületet).
- A harmadik lépés lehet a fűtés korszerűsítése. Az új fűtési rendszert a már csökkentett fogyasztáshoz igazíthatjuk és elkerülhetjük a túlméretezést.
- Végül, de nem utolsósorban megfontolandó a szellőztető rendszer kiépítése, esetleg akár hővisszanyeréssel is. A túlzottan leszigetelt házaknak is megvan a maga hátránya. Ha a szigeteléssel lényegében légmentesen lezárjuk a házat, de a megfelelő szellőzés nincs megoldva, akkor a keletkező pára a ház leghidegebb pontján – a nyílászárón – csapódik le és penészesedést okoz.
Gyakori félreértés, hogy az energiatakarékos felújítás feleslegessé teszi a rendszeres szellőztetést. Éppen ellenkezőleg: a levegőcsere jelentősen hozzájárul az egészséges beltéri klímához, és megóvja az épületszerkezetet a nedvességkárosodástól.
családi házak hőszigetelése
Mikor melyik szigetelőanyagot érdemes választani?
A választ alapvetően két dolog határozza meg:
– milyen szigetelési értéket (U-érték = hőátbocsátási tényező) szeretnénk elérni
– mekkora költségvetés áll rendelkezésre
Ha a keret megengedi, akkor a grafitos polisztirol jó választás lehet, mivel itt vékonyabb táblákkal is kiváló szigetelési értéket lehet elérni. Anyaga mikroszkopikus grafitszemcséket tartalmaz, amely így közel 20%-kal növeli a lapok hővezető képességét. Ha szűkösebbek a forrásaink, az EPS polisztirol (hungarocell) is megfelelő megoldás lehet, amennyiben szakszerűen van felszerelve. Ez a szigetelésfajta elsősorban homlokzatokhoz használható. Lábazatok hőszigeteléséhez XPS polisztirolt kell választani, amely korszerűbb összetételének köszönhetően fagyálló és taszítja a vizet. Bár az ára lényegesen magasabb, nem szükséges belőle nagy mennyiség.
tetőszigetelés Budapest
A világon leggyakrabban használt szigeteléstípus az üveggyapot, amely A1-es besorolású, vagyis nem éghető. Szarufák között és alatt, valamint padlásfödém és válaszfal szigetelésére alkalmazzák. A fújható szigetelések olyan kötőanyag nélküli, szálas üveggyapot termékek, amelyeket más módon nem szigetelhető üregek kitöltésére szoktak használni. Befújásuk csak ilyen célra kifejlesztett géppel végezhető, amely a bálába préselt anyag fellazítását, adagolását és befújását végzi. A technológia előnye a gyors kivitelezés, a kis fajlagos tömeg, valamint a szigetelt épületszerkezet tűzbiztonságának javítása.
Az üveggyapottal lényegében megegyező tulajdonságokkal rendelkezik a kőzetgyapot, amelynek alapanyaga megolvasztott és szétszálazott kőzet. Remek hangszigetelő és páraáteresztő képessége miatt leggyakrabban tetőterek, vályogfalak szigetelésére használják. A szigetelőanyag kiválasztásakor mindig figyeljünk oda otthonunk egészségére is, kerüljük a káros anyagokat a házban. A tapasztalatok alapján a szigetelés rendszerben a legbiztonságosabb és leghatékonyabb. Hosszú távon akkor tudja szolgálni a célját, ha minden eleme egymással összehangolva, bevált rendszerben kerül felhasználásra.
Végül megemlítendő, hogy a szigetelés szakszerű kivitelezése legalább olyan fontos, mint a megfelelő szigetelőanyag kiválasztása. Míg a jól felhelyezett szigeteléssel évtizedeken keresztül jelentős energiamegtakarítást érhetünk el, addig egy elrontott, hőhidakkal teli kivitelezéssel a legprofibb szigetelőanyag sem hozza meg az elvárt eredményt. A kontár munka legrosszabb esetben akár épületszerkezeti károsodásokat is okozhat.
2023. december 20.