Letölthető verzió

 

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

1. PREAMBULUM

1.1       Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban rövidítve: ÁSZF) megalkotásának a célja olyan általános szabályok megállapítása, amelyek a Novakoncept Kft.-re (cégjegyzékszám: 13-09-178964, székhely: 2111 Szada, Rigó köz 3., a továbbiakban úgy is, mint Vállalkozó) és valamennyi ügyfelére nézve kötelező érvényű az építőipari kivitelezések- és szolgáltatások megrendelésével létrejött szerződéses jogviszonyban. Jelen ÁSZF a Novakoncept Kft. által ügyfelekkel kötött egyedi szerződések elválaszthatatlan részét képezi, amelynek aláírásával a Megrendelő elismeri, hogy az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a jelen ÁSZF rendelkezéseit kell alkalmazni. Jelen ÁSZF folyamatosan elérhető a Novakoncept Kft. weboldalán, illetve a Megrendelő kérésére a Novakoncept Kft. nyomtatott formában is rendelkezésre bocsátja.

Jelen ÁSZF-ben és egyedi szerződésben fogyasztó és fogyasztónak minősülő Megrendelő: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy (Ptk. 8:1. § (1) 3, pontja) ügyfél.

Fogyasztónak nem minősülő Megrendelő: a fentieken kívüli ügyfél – a továbbiakban együtt: Megrendelő.

1.2       Kérjük, figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési Feltételeinket és kizárólag abban az esetben vegye igénybe szolgáltatásainkat, amennyiben minden pontjával egyetért, és azokat kötelező érvényűnek tekinti magára nézve.

1.3       A Felek egyedi szerződést kötöttek, mely szerződésre a jelen ÁSZF feltételei vonatkoznak. Amennyiben az egyedi szerződés tartalma és az ÁSZF között eltérés, vagy ellentmondás van, úgy az egyedi szerződés feltételei alkalmazandóak.

1.4       A weboldal Kapcsolat űrlapján közzétett „Üzenet” mező kitöltése nem minősül ajánlattételnek, és nem jelent szerződéses elköteleződést. A Felek a Vállalkozó által a Megrendelő részére a mező kitöltését követően adott előzetes becslés alapján a Megrendelővel külön, egyedileg és részletesen megvitatott és véglegesített feltételek elfogadásáról, megállapodásukról teljes bizonyítóerejű magánokiratba- vagy közokiratba foglalt egyedi szerződést írnak alá. Ebből kifolyólag a szerződés nem tartozik a Ptk. elektronikus úton történő-, valamint a távollevők közötti szerződéskötésre vonatkozó speciális szabályok hatálya alá.

  1. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

2.1       A Vállalkozó építőipari kivitelezési szolgáltatást végez A Felek az egyedi szerződésben konkretizálják a megrendelt szolgáltatásokat.

  1. A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

3.1       A Megrendelő köteles a szerződés teljesítéséhez szükséges terveket és műszaki leírást, valamint a rendelkezésére álló engedélyeket a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

3.2       Többletmunka: A Vállalkozó köteles elvégezni a szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (Ptk. 6: 244. § (1) bek.).

3.3       Pótmunka: A Vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (Ptk. 6:244. § (2) bek.).

3.4       Tekintettel arra, hogy a Felek átalánydíjban állapodnak meg, a Vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti. A Megrendelő köteles azonban megtéríteni a Vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

3.5       Nem specifikált minőségi kritériumok, műszaki tartalom: amennyiben a teljesítés során a Felek által nem rögzített minőségi, illetve műszaki tartalmat érintő kérdés merül fel, úgy a Vállalkozó köteles a Megrendelőt haladéktalanul tájékoztatni, majd a kapott utasításnak megfelelően eljárni. Amennyiben a Vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeihez képest többlet megrendelői igény merül fel, úgy köteles ezt a konkrét igény teljesítését megelőzően jelezni a Megrendelő számára.

3.6       A Megrendelő megteszi mindazon intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy saját maga, illetőleg a képviselői a szerződés teljesítése során a Vállalkozó rendelkezésére álljanak, vele együttműködjenek. Ha a Megrendelő valamelyik képviselője nem működik együtt a Vállalkozóval, akkor a Vállalkozó köteles ezt haladéktalanul jelezni a Megrendelő kapcsolattartója részére. Amennyiben azonban – a Megrendelő együttműködési kötelezettségére tekintettel – a Vállalkozó a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, de a Megrendelő a szükséges intézkedéseket nem, vagy késedelmesen teszi meg, és a Vállalkozó emiatt nem tudja a szerződésszerű feladatait határidőben elvégezni, úgy az ilyen késedelemből eredő kárért a Vállalkozó nem felel.

3.7       A Megrendelő jogosult a Vállalkozónak a jelen szerződésben vállalt feladatai ellátásával kapcsolatos tevékenységét ellenőrizni olyan módon, hogy a Vállalkozó teljesítését a Megrendelő ez irányú tevékenysége ne akadályozza.

3.8       A Vállalkozó hibás, vagy késedelmes teljesítését és az abból eredő szavatossági és egyéb igényeket a Megrendelő írásban köteles jelezni a Vállalkozó felé.

3.9       A Vállalkozó köteles a Megrendelő által adott valamennyi jelen szerződést érintő utasítását teljesíteni, eltekintve attól, ha ez jogszabály, hatósági rendelkezés megsértésére, avagy az élet- és vagyonbiztonság (ideértve az adatvagyont is) veszélyeztetésére vezetne, mivel ilyen esetben jogszerűen megtagadhatja a Vállalkozó az utasítás teljesítését. A Megrendelő vagy bármely nevében eljáró személy célszerűtlen és/vagy szakszerűtlen utasítására a Vállalkozó köteles a Megrendelőnek vagy a szerződésben megnevezett kapcsolattartójának a figyelmét felhívni. Amennyiben felhívás ellenére is fenntartja a Megrendelő az utasítást, úgy köteles azt végrehajtani, kivéve, ha az utasítás teljesítését jogszerűen megtagadhatja a Vállalkozó. Ebben az esetben azonban a célszerűtlen/szakszerűtlen utasításból adódó minden következmény a Megrendelőt terheli. A Megrendelő utasításai nem terjedhetnek ki a Vállalkozó munkájának megszervezésére a teljesítést nem tehetik terhesebbé a Vállalkozó számára.

3.10     Amennyiben a munkaterületen egyszerre több vállalkozó végez teljesítést, úgy a Megrendelő köteles összehangolni a teljesítés helyét képező munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően tevékenykedő vállalkozók munkáját.

3.11     A Megrendelő köteles megfizetni a hivatalok és hatóságok felé fizetendő mindennemű eljárási- és szolgáltatási díjat.

3.12     A Vállalkozó köteles a Megrendelőt vagy kapcsolattartóját az ok feltüntetésével, és a várható késedelem megjelölésével minden olyan körülményről haladéktalanul írásban értesíteni (e-mailben, vagy az elektronikus építési naplóba való bejegyzéssel), amely a szerződés tárgya szerinti tevékenység eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti (a továbbiakban: „akadályközlő levél”).

  1. A TELJESÍTÉS HELYE ÉS HATÁRIDEJE, A TELJESÍTÉS ÁTVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

4.1       A szerződés teljesítési helyét és a teljesítési határidőt, illetve a teljesítési részhatáridőket az egyedi szerződés tartalmazza.

4.2        A Megrendelő a teljesítési határidő, illetve a teljesítési részhatáridő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni.

4.3       A teljesítés átvétele:

4.3.1    A Vállalkozó teljesítését a Megrendelő köteles megvizsgálni, és nyilatkozni a teljesítés átvételéről vagy annak megtagadásáról.

4.3.2    Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

4.3.3    A teljesítés igazolása vagy megtagadása kapcsán nyilatkozattételre jogosult a Megrendelő, vagy a Megrendelő részéről az egyedi szerződésben megjelölt személy.

4.4       Kimentett késedelem:

4.4.1    A teljesítési határidőkbe nem számít be az adott munka elvégzését akadályozó, bizonyíthatóan a Vállalkozó érdekkörén kívül bekövetkezett körülmények elhárításának időtartama, amennyiben az adott körülmény elhárítása a Vállalkozótól a leggondosabb eljárás mellett sem lett volna elvárható.

4.4.2    Ilyen körülménynek minősül a szerződés megkötésekor előre nem látható olyan lényeges körülmény vagy esemény, amelyért a Vállalkozó nem felelős, és amely a szerződés határidőben történő teljesítését megakadályozza. Jelen szerződés szerint a fentiek szerinti körülménynek minősül többek között, ha a késedelem oka a Megrendelőnek a Vállalkozó teljesítéséhez szükséges előteljesítésének hiánya vagy késedelme, illetve a késedelem oka a Vállalkozótól független és a megvalósításában a Megrendelővel létesített jogviszony alapján – esetlegesen – részt vevő harmadik személyek olyan magatartása, amely a Vállalkozó határidőben történő teljesítését késlelteti (összefoglalóan a Megrendelő érdekkörében/megbízásából eljáró harmadik személyek késedelmével/hibás teljesítésével okozott késedelem).

4.4.3    A Vállalkozó csak akkor mentesülhet a késedelem következményei alól, ha az okot adó körülményről a tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatta a Megrendelőt.

4.5       Kimentett késedelem jogkövetkezménye:

4.5.1    A 4.4 pont szerinti körülmények okán kimentett késedelem esetén az adott határidő – az ezt követő határidők (amennyiben van ilyen) – és a véghatáridő is a kimentett késedelem időtartamával automatikusan módosul.

  1. A VÁLLALKOZÓI DÍJ

5.1       A vállalkozói díj összegét és adott esetben az egyes részteljesítések ellenértékét a Felek az egyedi szerződésben határozzák meg. Az ÁFA fizetése a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint történik.

5.2       Banki átutalás esetében a díjfizetési kötelezettség teljesítésének napja az a nap, amelyen a vállalkozási díj teljes összegét a Vállalkozó számlavezető bankja a Vállalkozó bankszámláján jóváírja.

5.3       A vállalkozásnak, illetve hatóságnak minősülő Megrendelő a Ptk. 6:155 §, míg minden más Megrendelő a  Ptk. 6:48 §-ban foglaltak szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

5.4       A Vállalkozó a számlája kiegyenlítésének késedelme esetén jogosult a teljesítését a számla kiegyenlítéséig, vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig felfüggeszteni. Ha a hátralékos díjtartozást és késedelmi kamatát a Megrendelő nem egyenlíti ki a számla szerinti fizetési határidőt követő 8. napig, akkor a Vállalkozó jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására.

5.5       A Megrendelő kijelenti, hogy amennyiben a lejárt esedékességű, megfizetni elmulasztott tartozását a fentebb részletezett határidőn belül maradéktalanul nem rendezi, úgy a Vállalkozó által számlában kiállított, de ki nem egyenlített követelést ezen szerződés alapján elismert követelésnek tekinti, mely igazolt módon két egymást követő felszólítás után válik végrehajthatóvá.

5.6       A fogyasztónak nem minősülő Megrendelő kijelenti, hogy a bizonylatolt és a határidőben megfizetni elmulasztott hátralék összegszerűségét és végrehajthatóságát nem vitatja. A Felek az egyedi szerződés aláírásával megállapodnak abban, hogy a fogyasztónak nem minősülő Megrendelő, és az egyéni vállalkozónak nem minősülő Megrendelő egyedi szerződésben megnevezett képviselője, vagy képviselői, mint magánszemély a Ptk.6:416.§ szerinti kezességet vállalnak a Vállalkozó részére járó vállalkozási díj megfizetése tekintetében, azzal, hogy ez kiterjed a felhalmozott és meg nem fizetett hátralékra és a járulékokra is. A vállalt kezesség a Felek egyező akarata alapján készfizető kezesség, mely jogi természetéről felek tudomással bírnak, annak szabályait ismerik. A fogyasztónak nem minősülő Megrendelő képviselője az egyedi szerződés aláírásával kötelezettséget vállal a készfizető kezességre és annak alapján történő teljesítésre a Vállalkozó felé teljesítendő vállalkozási díj tekintetében, mely kiterjed a már felhalmozott díjtartozásra és a járulékokra is.

  1. JÓTÁLLÁS

6.1       A Vállalkozó jótállást (garanciát) vállal azért, hogy teljesítése hiba- és hiánymentes, továbbá mennyiségében és minőségében megfelel a szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban, szabványokban foglalt előírásoknak.

6.2       A jótállás időtartamát a Felek az egyedi szerződésben határozzák meg, a Megrendelő általi teljesítésigazoláson szereplő (vég)teljesítési időponttól számítottan.

6.3       A teljesítés során felhasznált termékekkel kapcsolatos jótállásvesztés esetei:

6.3.1    rendeltetésellenes vagy szakszerűtlen használat;

6.3.2    helytelen kezelés vagy tárolás;

6.3.3     elemi kár (pl. villámcsapás, erős vihar, jégeső, árvíz, földrengés stb.);

6.3.4    erőszakos külső behatolás;

6.3.5    a terméken felmerülő hibát bizonyíthatóan a felhasználó által előidézett bármilyen beavatkozás okozta;

6.3.6     kezelési/üzembe helyezési útmutató be nem tartása, szakszerűtlen összeszerelés és üzemeltetés, nem szakszerűen végzett javítás, szerelés és beállítás;

6.3.7    természetes elhasználódás, kopás, karbantartás elmulasztása, nem megfelelő alkatrészek használata;

6.3.8     túlfeszültség, feszültségingadozás, nem megfelelő értékű áramerősség okozta meghibásodás;

6.3.9     szállítás vagy üzemeltetés közben külső események hatására bekövetkezett meghibásodás;

6.3.10   vis maior;

6.3.11  nem a jótállási jegyen feltüntetett forgalmazó által a terméken végzett bárminemű beavatkozás és olyan hiba esetén, amiről a fogyasztót a vásárlás előtt tájékoztatták;

6.4       A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

6.5       Termékszavatossági igény alapján a Vállalkozó által eladott termék hibája esetén a fogyasztónak minősülő Megrendelő követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak minősülő Megrendelő érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli. Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.

  1. TITOKTARTÁS ÉS AZ ÜZLETI TITOK VÉDELME

7.1       A Felek a szerződés teljesítésével összefüggésben tudomásukra jutott adatokat, bizalmas információkat kötelesek bizalmasan kezelni, azokkal kapcsolatosan harmadik személyek felé titoktartási kötelezettség terheli a Feleket.

7.2       Bizalmas információnak minősül a Felek által a jelen szerződés alapján rendelkezésre bocsátott információt tartalmazó dokumentáció, mely annak bizalmas mivoltára vonatkozó feliratot tartalmaz vagy ha az információ természeténél fogva, vagy annak alapján, ahogy ezen információt rendelkezésre bocsátották, az átvevő Fél jogosan feltételezheti, hogy bizalmas információról van szó, valamint az olyan szóbeli vagy egyéb nem írott információ, amelyet a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg, írásban bizalmas információként azonosít a rendelkezésre bocsátó Fél, továbbá minden olyan információ, amelyet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) alapján személyes adatnak, valamint a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény alapján egyedi adatnak minősül.

7.3       A Feleket a titoktartási kötelezettség a szerződés megszűnését követően is terheli.

7.4       Üzleti titoknak minősül az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény értelmében a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni és eszmei értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

7.5       A Felek kölcsönösen üzleti titoknak tekintik a saját gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó – nem nyilvános – minden olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult fél jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.

7.6       A titoktartási kötelezettség nem terjed ki arra, hogy a Felek a másik Félre vonatkozó olyan bizalmas információt használjanak vagy fedjenek fel, amely információ köztudomású, illetve a másik Fél hozzájárult az információ felfedéséhez vagy hatóság, illetve jogszabály előírása alapján kell az információt felfedni.

  1. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

8.1       A Megrendelő, illetve képviselője az egyedi szerződés aláírásával megadja hozzájárulását a Vállalkozó részére személyes adatai kezeléséhez. Az adatkezelés célja a szerződésben foglalt szolgáltatások és vállalt kötelezettségek teljesítése, a Megrendelővel való kapcsolattartás és kommunikáció, a Vállalkozó jogos érdekeinek érvényesítése.

8.2       A Vállalkozó jogosult a Megrendelő és képviselője címére postai úton levelet, elektronikus úton e-mailt küldeni.

8.3       A Felek kötelezik magukat, hogy a szerződés tartalmát bizalmasan kezelik. A Felek egymás személyes adatait kizárólag e szerződés teljesítésével kapcsolatban kezelik, tárolják és továbbítják a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok – így különösen az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete „GDPR” – rendelkezéseinek megfelelően, mely adatkezeléshez a Felek az egyedi szerződés aláírásával kifejezetten hozzájárulnak.

  1. AZ EGYEDI SZERZŐDÉS ÉS AZ ÁSZF MÓDOSÍTÁSA

9.1       Az egyedi szerződésben szabályozottakat csak írásban (papír alapú dokumentum), a Felek vagy a kifejezetten ezen nyilatkozat megtételére kiterjedő képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjük képviseleti jogosultságának igazolását követően a saját kezű aláírásával, illetve cégszerű aláírásával lehet módosítani. Szóban, ráutaló magatartással vagy írásban, de a szerződést aláírók és ezen nyilatkozat megtételére jogosult képviselőik személyétől eltérő beosztással rendelkező személyek által tett jognyilatkozat a szerződés módosítására nem alkalmas.

9.2       A Vállalkozó jogosult az ÁSZF-et alapos okból egyoldalúan módosítani. A módosítás során a Vállalkozó meghatározza a módosított ÁSZF hatálybalépésének napját és köteles a módosításról haladéktalanul tájékoztatni a Megrendelőt.

  1. A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE

10.1     A fogyasztónak nem minősülő Megrendelővel kötött, valamint a határozott idejű egyedi szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg.

10.2     Rendkívüli felmondással azonnali hatállyal felmondható írásban a másik Félhez címzett egyoldalú jognyilatkozattal a szerződés, ha bármelyik Fél a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét megszegi.

  1. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

11.1     A Feleket az egyedi szerződésben megnevezett képviselő képviselheti, aki a szerződés teljesítésével kapcsolatosan utasításokat adhat.

11.2     A Felek mentesülnek a szerződéses kötelezettségük teljes- vagy részleges teljesítése alól, amennyiben a teljesítés a Felek befolyási körén kívül álló, előre nem látható és el nem hárítható akadály (vis maior) következtében hiúsul meg. Vis maiornak tekintendők például, de nem kizárólagosan az alábbiak: egészségügyi járvány, rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet, háború, forradalom, sztrájk, természeti katasztrófák és események (tűzvész, árvíz, földrengés).

11.3     Amennyiben a Vállalkozó által végzett kivitelezés, szolgáltatás elvégzésre került, a Megrendelő az egyedi szerződés aláírásával hozzájárul, hogy a teljesítés tényét a Vállalkozó a referenciái között nyomtatott formában, valamint a honlapján közzé tegye.

11.4     Amennyiben a jelen ÁSZF bármely rendelkezése érvénytelennek bizonyulna, úgy a Felek megállapodnak, hogy az adott rendelkezés érvénytelensége a jelen ÁSZF többi rendelkezésének vagy a Vállalkozó és a Megrendelő közötti egyedi szerződés rendelkezéseinek érvényességét és hatályosságát nem érinti.

11.5     A jelen ÁSZF-ben, illetve az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a számviteli, pénzügyi és adózási tárgyú hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadóak.

11.6     A Felek megállapodnak, hogy az általuk a szerződés tárgyában ezt megelőzően akár szóban, akár írásban kötött megállapodások az egyedi szerződés aláírásával hatályukat vesztik, és a Felek jogviszonyának tartalma, a Felek jogai és kötelezettségei kérdésében kizárólag a hatályos egyedi szerződés rendelkezései irányadók.

11.7     A Felek rögzítik, hogy a szerződésből eredő esetleges vitáikat igyekeznek elsősorban békés úton rendezni. Amennyiben mégis bírósági eljárásra kerülne sor a Felek kikötik a Vállalkozó székhelye szerinti bíróság illetékességét.

Hatályba helyezve: 2023. március 20.